Kipróbáltam, milyen házszámokat gyűjteni kertvárosi környezetben, ahol előzőleg már megrajzolták műholdról az épületek körvonalait. Nyomtatva elvittem magammal egy A/4-es lapon egy körülbelül 15x15 háznyi területet.

A bejárás másfél óráig tartott, ebből egy órát mentem, fél órát álltam. A mozgás közbeni átlagsebességem gps szerint 3.3 km/h, teljes átlag 2.1 km/h. Izgalmas adat, hogy a nettó 2.2 km-es táv a gps szerint 3.8 km volt. A különbség egyik fele a GPSMAP 60 CSx szokásos kevergése, a másik pedig az oda-vissza újra megtett utakból ered.

114 házszámot gyűjtöttem, ezek között 13 új épület volt, amelyek egy része nem volt meg még műholdképen, mások meg ott voltak, csak általában fa takarásában. Ezeket helyben felrajzoltam a környező házakhoz képest papírra. Négy üres telken volt házszám, de nem volt épület, így itt a kapu közelébe helyezett node hordozza a házszámot.

Nem jártam be a teljes kinyomtatott területet, nem maradt több időm. Igyekeztem teljes utcákon végigmenni, ez a kiválasztott utcákra sikerült is, de terület-alapon szemlélve mégsem lett teljes a felmérés, mert az utcákat cikkcakkban jártam be, és egy helyen nem zártam be a háztömböt, a két hosszú oldala mellett csak az egyik rövidet jártam be, ezt majd pótolom.

Másik tanulság, hogy kertvárosban érdemes egyszerre nézni mindkét oldalt, felesleges lenne a bal és jobb oldalt külön felmérni. Figyelni kell viszont arra, hogy ne maradjon ki út a cikkcakk útvonal miatt. Szélesebb, nagyobb forgalmú utaknál nem lehet egyszerre mindkét oldalt figyelni, oda két bejárás tervezendő.

A házak felénél nem volt kiírva házszám. Sok segítséget jelentett, hogy Érden a szemeteskukákra kötelező felragasztani egy matricát, amin rajta van a pontos cím. Az esetek jelentős részében tehát a kuka pótolta a ki nem írt házszámot. Máshol egyértelmű volt a szomszédos házak száma alapján. A papíron zárójelbe tettem a házszámot, ha nem leolvasásból, hanem következtetésből származott.

Ha a ház faház volt, akkor ezt külön jelöltem a papíron és a feldolgozáskor building:material=wood címkét kaptak. Utóbb rájöttem, hogy felírhattam volna a szintek számát is, ez elmaradt.

Ha már végigmentem, felmértem a tűzcsapokat és a távvezeték-oszlopokat is. A tűzcsapokra fel volt írva egy háromjegyű sorszám (ez eléggé ritka), valamint a kerítésekre rögzített, tűzcsapot jelző táblára a nyomása is, így lett ref é fire_hydrant:pressure adat is. Külön nem írtam fel, de utóbb be tudtam azt is írni, hogy fire_hydrant:position=green, vagyis zöldfelületen volt a tűzcsap.

A távvezetékek oszlopain egyenként volt ötjegyű azonosító szám, ezen kívül felírtam az oszlopok anyagát is (beton, fém). Volt két transzformátor is, itt is felírtam a számot. Mivel oszlopokon voltak, az oszlop node-ján a ref az oszlop száma volt, így a trafó azonosítóját ref:transformer néven tároltam el.

Mivel szemmel láthatóan középfeszültségű vezetékek voltak (valószínűleg 20 kV), az oszlopok power=pole címkét kaptak, a vezeték pedig power=minor_line lett. Eddig sajnos nem különböztettem meg ezeket a nagyfeszültségű átviteli hálózattól, most már odafigyelek. Utóbbi 100 kV feletti, általában több vezetékből és magasabb fémoszlopokból áll, a címkézése power=tower és power=line. A mapnik megkülönbözteti vastagságban és nagyítási szintben is, fontos a különbség.

Talán nem kell mondanom, hogy a gps-el rögzített nyomvonal tökéletesen alkalmatlan térképezésre, nem is azért vittem, hanem útpontok gyors rögzítésére. A tűzcsapok és távvezeték-oszlopok kaptak saját útpontot. Még egy célra volt jó a gps, pontosabban az okostelefon: amikor szemmel láthatóan hiányzott egy ház a térképről és elsőre nem volt egyértelmű, hogy melyik az új, ami annyira friss hogy még nincs a műholdképen, akkor megnéztem Locusban, hogy hol is vagyok pontosan a térképen. Mivel a telekre úgysem mehettem be, az épületet már a többihez igazítva, szemre rajzoltam papírra.

Az A/4-es papír a házszámozáshoz elég nagy volt, de a tűzcsapok és elektromos vezetékek adatai már csak nagyon apró betűkkel fértek el rajta. Legközelebb nagyobb vagy több papírra fogok nyomtatni. A tűzcsap- és oszlopadatokat érdemes külön papíron, vagy a lap szélén, esetleg hátulján táblázatosan vezetni az útpontok növekvő számával, mert utólag nehéz összevadászni a papírról.

Nagyon praktikus, ha a papírt tartja valami kemény felület. Most egy szokásos A/5-ös jegyzetfüzetet vittem magammal, félbehajtottam rá az A/4-es térképet. Nem volt elég tartása és zavaró volt a félbehajtás is, jobb lett volna egy csíptetős műanyag lap, amiket konferenciákon szoktak osztogatni.

A feldolgozás kezdetén beszkenneltem a papírlapot, majd JOSM-ben a PicLayer kiegészítővel betettem háttérképként. Gyorsan be tudtam illeszteni a rajz mögé, teljesen jól illeszkedett. Így nem kellett kétfelé figyelnem, és abból sem származott hiba, hogy esetleg másik épületre másolom fel a papírra írt házszámot. Kifejezetten jól jött, hogy a papíron a házat jelentő felületre írtam a számot, így teljesen egyértelmű volt, hogy egy adott körvonalra milyen címkét tegyek.

Ma mindezt meg is szerkesztettem, már bent van az adatbázisban. http://www.openstreetmap.org/#map=17/47.42756/18.87227

A mapnik térkép nem jeleníti meg a tűzcsapokat és a transzformátorokat, de a távvezeték és oszlopai látszanak a Szövő utca mentén.

András