I’m an OpenCellID contributor. I use Tower Collector application on Android phones for recording cell data. I have recorded data for more than 500,000 locations.

One day one of my phones has shut down on a trip after 80 kilometers which I will never do again. I have checked Locus where the tracklog stopped: a few kilometers behind. Started Tower Collector, it showed zero locations! Oh my god. I had another trip previous day which was not uploaded yet.

This device was rooted, started root browser, checked the application’s data directory:

	/data/data/info.zamojski.soft.towercollector

In directory “databases” I have seen an empty measurements.db (a few kB), but there was another file: measurements.db.back with 600 kB! Made a backup copy of the whole directory and resumed my route.

At home I have checked the db. It is an sqlite database, but has been corrupted.

	sqlite> pragma integrity_check;
	Error: database disk image is malformed

I have made a dump of the database:

	echo .dump | sqlite3 measurements.db.back > measurements.sql

There were 2059 measurements for 76 cells, valuable data. How to restore them? Load back to Tower Collector. I did not have time for that for weeks, but continued collecting new data. I was frustrated because this phone did not remember the cells collected before the crash, displayed a most of cells as new. I have also missed the data from that two trips. Some weeks later I have tried to load data.

At first I have created a new database using the recovered data but I have failed many times. I replaced measurements.db with the new one, app crashed (SQLiteCantOpenDatabaseException). Checked directory and file permissions via Root Browser, it showed root as owner of every file, but later I have checked the same thing via adb and it showed totally different owners: every app has a userid and owner should be set correctly.

… See full entry

Eredetileg szögletes (nem szép ívekkel megrajzolt) vasútvonalakat kerestem, helyette durva hibákba botlottam. Készítettem egy postgresql függvényt, ami megmutatja, mi a legnagyobb törésszög a vonalban (GPL):

	CREATE OR REPLACE FUNCTION largestangle (
		geom geometry
	)
	RETURNS float
	AS
	$$
	DECLARE
		num integer;
		azimuth float;
		previous float;
		max float;
		angle float;

	BEGIN
		num := ST_NumPoints(geom)-1;
		max = 0;
		previous = null;
		FOR i IN 1..num LOOP
			azimuth = ST_Azimuth(ST_PointN(geom, i), ST_PointN(geom, i+1))*180/PI();
			IF previous IS NOT NULL THEN
				angle = azimuth-previous;
				if (angle<0) THEN angle = angle + 360; END IF;
				if (angle>180) THEN angle = angle - 360; END IF;
				angle = ABS(angle);
				if (angle>max) THEN max = angle; END IF;
			END IF;
			previous = azimuth;
		END LOOP;
		RETURN max;
	END;
	$$
	LANGUAGE 'plpgsql';

Kikerestem Magyarország vasútvonalai közül azokat, amelyekben két egymást követő pont között 100 foknál nagyobb törés van:

	SELECT osm_id, railway, largestangle(way)
	FROM planet_osm_line
	WHERE railway IS NOT NULL
	AND largestangle(way)>100
	ORDER BY largestangle(way) DESC

Az eredmény lesújtó:

… See full entry

Kipróbáltam, milyen házszámokat gyűjteni kertvárosi környezetben, ahol előzőleg már megrajzolták műholdról az épületek körvonalait. Nyomtatva elvittem magammal egy A/4-es lapon egy körülbelül 15x15 háznyi területet.

A bejárás másfél óráig tartott, ebből egy órát mentem, fél órát álltam. A mozgás közbeni átlagsebességem gps szerint 3.3 km/h, teljes átlag 2.1 km/h. Izgalmas adat, hogy a nettó 2.2 km-es táv a gps szerint 3.8 km volt. A különbség egyik fele a GPSMAP 60 CSx szokásos kevergése, a másik pedig az oda-vissza újra megtett utakból ered.

114 házszámot gyűjtöttem, ezek között 13 új épület volt, amelyek egy része nem volt meg még műholdképen, mások meg ott voltak, csak általában fa takarásában. Ezeket helyben felrajzoltam a környező házakhoz képest papírra. Négy üres telken volt házszám, de nem volt épület, így itt a kapu közelébe helyezett node hordozza a házszámot.

Nem jártam be a teljes kinyomtatott területet, nem maradt több időm. Igyekeztem teljes utcákon végigmenni, ez a kiválasztott utcákra sikerült is, de terület-alapon szemlélve mégsem lett teljes a felmérés, mert az utcákat cikkcakkban jártam be, és egy helyen nem zártam be a háztömböt, a két hosszú oldala mellett csak az egyik rövidet jártam be, ezt majd pótolom.

Másik tanulság, hogy kertvárosban érdemes egyszerre nézni mindkét oldalt, felesleges lenne a bal és jobb oldalt külön felmérni. Figyelni kell viszont arra, hogy ne maradjon ki út a cikkcakk útvonal miatt. Szélesebb, nagyobb forgalmú utaknál nem lehet egyszerre mindkét oldalt figyelni, oda két bejárás tervezendő.

A házak felénél nem volt kiírva házszám. Sok segítséget jelentett, hogy Érden a szemeteskukákra kötelező felragasztani egy matricát, amin rajta van a pontos cím. Az esetek jelentős részében tehát a kuka pótolta a ki nem írt házszámot. Máshol egyértelmű volt a szomszédos házak száma alapján. A papíron zárójelbe tettem a házszámot, ha nem leolvasásból, hanem következtetésből származott.

… See full entry